New York nagyon más hely lehetett kétszáz évvel ezelőtt.

Az ipar épp megkezdte terjeszkedését nyugat felé a Nagy Tavakon át. Bevándorlók tömegei érkeztek Európából az ellise island-i ellenőrző állomáson keresztül. A várostervezők ekkor kezdték kialakítani a Houston Street-től nyugatra lévő utcák négyzetrácsos szerkezetét az 1811-ben elfogadott városbővítési terv alapján.

A Google Térképen megkeresve Manhattant jól látszanak a városrész nevezetességei: a Central Park, a Broadway, Harlem, stb. Ha még inkább ráközelítünk a térképre, a Times Squer-en a Bubba Gump's Shrimp Company étterme is jól kivehető.

De milyen lenne, ha 1800-ban láthatnánk a várost ugyanígy?

Manhattan 1885 körül. Forrás: New York-i Közkönyvtár

A New York-i Közkönyvtár (New York Public Library) Building Inspector nevű projektje ezt szeretné megmutatni. Több százezer térképből álló gyűjteményét, melynek legidősebb darabjai a 19. század elejéről származnak, szoftveres segítséggel és önkéntesek hozzájárulásával szeretné a „régi New York” digitális atlaszává alakítani.

A szoftver beszkenneli és feltölti a város régi térképeit a könyvtár honlapjára, ahol az önkéntesek felülvizsgálhatják a digitalizált változatot, mielőtt a térképek az archívumba kerülnének. Az érdeklődők munkája gyakorlatilag csak némi „csiszolgatás”, de a projekt létrehozói szerint nagyon nagy szükség van rá.

„Ha ezt az aprólékos munkát külső segítség nélkül kellene megcsinálnunk, akkor akár évekig is tarthatna” mondta Ben Vershbow, a New York-i Közkönyvtár digitális részlegének vezetője „Komolyan, szerintem lehetetlen lenne.”

A programot Vershbow és a térinformatikus könyvtáros Matt Knutzen vezeti.

A gyűjtemény félmillió térképet és húszezernél is több atlaszt tartalmaz.

A legtöbb ember számára ez csak egy rakás papír – kifakult, sárgás tekercsek rég elfelejtett utcanevekkel és furcsa betűkkel. Vershbow azt szeretné, ha ez megváltozna. Megfelelően rendszerezve őket, a kutatók és a várostervezők egészen új módon használhatják a térképek adatait: láthatóvá válik a városok népsűrűségének változása az évek során, vagy például az, hogy hogyan terjeszkedett a Holland Birodalom a 17. században.

Shlomo Angel, a New York University várostervezési tudományos főmunkatársa és címzetes egyetemi tanára, aki hivatásából adódóan a városokkal foglakozik, a könyvtár archívumát különösen hasznosnak ítéli meg munkája szempontjából. Angel-t főként Manhattan 19. század végi és 20. század eleji fejlődése és terjeszkedése érdekli.

„Manhattan 1800-as évekből származó kerületi és beépített területi digitalizált térképeit kezdtük el használni” – fejtette ki egy e-mailben. „A digitalizáció nélkül nagyon körülményes lenne a használatuk. Egyszerűen túl sok van belőlük.”

A digitalizáció másik fontos eredménye, hogy meghatározott térképek keresése is lehetséges. Angel egyik legutóbbi munkája, a The Atlas of Urban Expansion a világ 30 nagyvárosának a fejlődését mutatja be 1800 és 2000 között. Ehhez többek közt a New York-i Közkönyvtárban is fellelhető digitális térképeket használta.

„A városi terjeszkedés történelmi vizsgálatában ez egy új terület. A digitalizációs trend hatalmas segítséget nyújt a földrajztudósok és a városokkal foglalkozó tudósok számára az egész világon.” tette hozzá Angel.

A program számára a legnagyobb kihívást a minőségi ingadozás jelenti. A régi térképeket különböző kartográfusok szerkesztették, mondja Vershbow, ezért nem fedik szépen egymást, nem használják ugyan azt a léptéket. Az általuk tervezett szoftver nagyjából azonos formátumba rendezi a különböző térképeket, ám így is előfordulnak pontatlanságok. Ezért van szükség az utólagos „csiszolgatásra”.

„A szoftver nagyon jól működik, de mindig vannak problémás részek – ha a térkép például valaha is össze volt hajtva, az befolyásolja, hogy hogyan fog kinézni szkennelés után.” magyarázza Vershbow.

A Building Inspectorba belépve kiválaszthatjuk, hogy melyik térképet szeretnénk ellenőrizni, és kezdhetjük is a munkát. A legtöbb térkép jelöli az épületeket is. Ha az épület nem hagyományos elrendezésű, vagyis nem egy klasszikus, négy fallal körülvett épület, a számítógép sokszor zavaros, hibás körvonalat rajzol ki. A javítás egyszerű, az épületre kattintva a helyükre húzhatjuk a sarkokat.

Forrás: New York-i Közkönyvtár

Vershbow szerint az egész olyan, mint egy játék.

„A felhasználói felületet úgy terveztük, hogy minél egyszerűbb legyen, nem igényel sok figyelmet, inkább jól el lehet bambulni rajta” mondja. „A jövőben szeretnénk, ha mindezt internet nélkül is lehetne csinálni. Le lehetne tölteni, aztán mindenki vihetné magával, mondjuk a metróba. Mint a játékok a telefonon – pont úgy működhetne.”

Vershbow azt szeretné, ha mindent egy kereshető adatbázisba rendezhetnének.

Tegyük fel, hogy egy szállodát keresünk, ami 1864-ben titokzatos módon bezárt Manhattenben. A kész adatbázisból ezt könnyen ki lehet majd hámozni egy keresődoboz segítségével, mondja Vershbow. Egy nap talán szinkronizálni lehet a Google Térképpel, és egy görgetősáv segítségével az adott városban visszamehetünk majd az időben.

„Ha a időrendben nézzük a térképeket, rádöbbenünk, mennyit is változott minden” mondja Vershbow. „Szeretnénk lehetővé tenni, hogy az emberek ilyesmiket mondhassanak: hé, tudtad, hogy ott, ahol most az a nagy felhőkarcoló áll a folyó mellett, ott régen egy kis ír negyed volt?”

Arról nincs szó, hogy a projektet mikor fejezik be. Még több ezer térkép hátra van. De Vershbow már lelki szemeivel látja a végeredmény, és arra kér minden kartográfia iránt érdeklődőt, hogy közben azért segítsen neki.

„Ezeket a térképeket tanulmányozva előbányászhatunk egy csomó szaftos részletet a múltról.” teszi hozzá. „Ez egy időgép. Ennyi.”

Minimális angoltudással ezen a honlapon az érdeklődők kipróbálhatják a Building Inspector-t.